CSISZOLÁSTECHNIKA
Az EHWA gyémántszerszám gyárat 1975 alapították Szöulban. 1985-ben Osan városba települt át, de a gyorsan fejlődő vállalatnak azóta már négy koreai telephelye van, de Kínában, Japánban, Tajvanon, és Európában is működik részlege. A több száz fős cég Ázsia egyik legnagyobb gyémántszerszám gyártó vállalata. Az EHWA a gyémánt és CBN szerszámok minden fajtáját gyártja. Külön részlege termeli a kőipar vágókorongokat, és csiszolószerszámokat, másik része ipari köszörűkorongok előállításával foglakozik, de gyárt polikristályos PCD és PCBN lapkákat is. GYÉMÁNT CSISZOLÓKORONGOK Gyémánt Az EHWA gyárban a gyémánt csiszolókorongokhoz felhasznált gyémánt két fajtára osztható, természetes és mesterséges gyémántra. Mióta először alkalmazták a mesterséges gyémántot 1967-ben, azóta állandóan növekszik a felhasználása. Ma már elfogadottan a gyémánt csiszolókorongok elsődleges nyersanyaga.
A csiszolókorong szemcseméretét és típusát a munkadarab, a kötés és a csiszolás körülményeinek függvényében kell megválasztani. Az Önök igényének legjobban megfelelő csiszolókorong megtervezéséhez, a 3. oldalon, a „HOGYAN RENDELJÜNK” részt figyelembe véve, a szükséges információ megadásával segítse munkánkat.
A koncentráció a csiszolókorong aktív rétegének egységnyi térfogatára eső gyémánttartalom. Ha a térfogat 25%-át töltik ki a gyémántszemcsék, a koncentráció 100, ez megfelel 4,4 karát/cm3 gyémántszemcse tartalomnak. Az összefüggés a térfogatszázalékban mért szemcsetartalom, a koncentráció és a karát/cm3-ben kifejezett gyémánttartalom között az alábbi táblázatból olvasható ki.
A fentiekből következik, hogy egy gyémántszerszám ára nagyban a koncentrációtól függ. Szemcseméret A szemcseméretet a szemcse mikronban mért átlagos nagyságával, vagy a kettős kereszttel (#) jelölt szitaszámmal (angolul mesh) jellemezhetjük. A szitaszám az egy hüvelykre (25,4 mm) eső szitaszálak számát adja meg, tehát minél nagyobb a szám, annál sűrűbb a szita, és kisebb az átszitált szemcse.
Három fajta kötés létezik: a műanyag, a fém és a kerámia kötés
A műanyag kötésnél a gyártott korongokban műgyanta köti a gyémánt szemcséket.
A fémkötésű csiszolókorongokban szinterelt fémpor köti meg a gyémántszemcséket. Ezek a korongok igen kiválóak a szemcsék megtartásában, ezért alkalmasak
A kerámiakötésű korongokban a gyémántszemcséket üvegszerű, az égetett kerámiák anyagához hasonló kötés köti meg a gyémántszemcséket. Mivel a kerámiakötés pórusos, a kerámiakötésű gyémántkorongoknál nem jelentkeznek a fémkötésű és műanyagkötésű korongokra jellemző felszabályozási és felélezési problémák. Kerámiakötésű korongok használhatók cementált karbidok, szinterelt gyémántszerszámok, stb. köszörülésére.
A gyémántszemcsés korongokkal történő köszörüléskor keletkező hőt a hűtőfolyadék és a levegő vezeti el.. Ha a korong átmérője kicsi, a köszörülési folyamat alatt felhevült szemcséknek nincs elég idejük lehűlni, mielőtt a következő fordulat során újból érintkezésbe kerülnének a munkadarabbal. Ez növekvő hőfelhalmozódást eredményez a köszörülés során amely a szemcsék elhasználódását, és az egyes szemcsék körüli műanyag kötés bomlását okozza, amely a gyémántszemcsék korai kihullásához vezet.
A forgácseltávolítás a gyémánt köszörűkorong, és a munkadarab közös érintkezési felületén történik. Az érintkező felület nagyságát a korong peremének szélessége(w) és az érintkezési hossz(s) határozza meg. A forgácseltávolítás azért következik be, mert a gyémántszemcsék az érintkezési felületen belevágnak a munkadarabba. A gyémánt köszörűkorong és a munkadarab között fellépő erő függ a gép merevségétől a munkadarab befogásától és a munkafolyamat típusától. Ha a nyomóerő állandó, akkor a gyémántkorongon fellépő felületi nyomás (kg/mm2) növekszik, ha a perem szélessége csökken. A gyémántszemcséknek így nagyobb vágási hatékonysága lesz, a forgácseltávolítás aránya növekszik. Ennek nagy a gyakorlati jelentősége a tányér vagy palástkoronggal történő köszörülésnél.
A köszörűgépnek megfelelően merevnek kell lennie. Az asztal vagy az orsó vibrációja, az nagy valószínűséggel „beremegési nyomokat” vagy gyors korong elhasználódást okoz. Az optimális köszörülési sebesség eléréséhez elegendő gép teljesítmény szükséges, amely biztosítja a stabil kerületi sebességet, és állandó sebességű előtolást. Az elégtelen teljesítményű gép nem biztosíthat megfelelő korongsebességet, abnormális kopást és csökkent köszörülési teljesítményt eredményez.
Ha a korong nem megfelelően van felszerelve és ha a gép tengelyén a köszörűkorong oldala és széle remegésnek van kitéve, akkor problémák jelentkezhetnek a köszörülés során.
A problémák elkerülése érdekében a köszörűkorongot megfelelően kell felszerelni. |