Kategóriák

EHWA

CSISZOLÁSTECHNIKA

Az EHWA gyémántszerszám gyárat 1975 alapították Szöulban. 1985-ben Osan városba települt át, de a gyorsan fejlődő vállalatnak azóta már négy koreai telephelye  van, de Kínában, Japánban, Tajvanon, és Európában is működik részlege.

A több száz fős cég Ázsia egyik legnagyobb gyémántszerszám gyártó vállalata. Az EHWA a gyémánt és CBN szerszámok minden fajtáját gyártja. Külön részlege termeli a kőipar vágókorongokat, és csiszolószerszámokat, másik része ipari köszörűkorongok előállításával foglakozik, de gyárt polikristályos PCD és PCBN lapkákat is.

GYÉMÁNT CSISZOLÓKORONGOK

Gyémánt

Az EHWA gyárban a gyémánt csiszolókorongokhoz felhasznált gyémánt két fajtára osztható, természetes és mesterséges gyémántra. Mióta először alkalmazták a mesterséges gyémántot 1967-ben, azóta állandóan növekszik a felhasználása. Ma már elfogadottan a gyémánt csiszolókorongok elsődleges nyersanyaga.
A mesterséges gyémánt történetének két fontos vívmánya, az erős szívós gyémánt kifejlesztése a fűrészlapok számára, és a műanyagkötésű szerszámok számára kifejlesztett szemcse. Egyes műanyagkötésű szerszámokhoz alkalmazott szemcséket fémmel vonnak be, amely a műanyagkötésű csiszolókorongnak nagyobb hatékonyságot biztosít.
A kereskedelemben mintegy 50-féle gyémántpor kapható, melynek mindegyikének megvannak a saját speciális tulajdonságai.  A kötésmód szempontjából a gyémánt az alábbi két csoportra osztható:

  • Műanyagkötés
  • Fémkötés vagy kerámiakötés

A csiszolókorong szemcseméretét és típusát a munkadarab, a kötés és a csiszolás körülményeinek függvényében kell megválasztani. Az Önök igényének legjobban megfelelő csiszolókorong megtervezéséhez, a 3. oldalon, a „HOGYAN RENDELJÜNK” részt figyelembe véve, a szükséges információ megadásával segítse munkánkat.

  • Koncentráció

A koncentráció a csiszolókorong aktív rétegének egységnyi térfogatára eső gyémánttartalom. Ha a térfogat 25%-át töltik ki a gyémántszemcsék, a koncentráció 100, ez megfelel 4,4 karát/cm3 gyémántszemcse tartalomnak. Az összefüggés a térfogatszázalékban mért szemcsetartalom, a koncentráció és a karát/cm3-ben kifejezett gyémánttartalom között az alábbi táblázatból olvasható ki.

Szemcsetartalom (tf.%)

Koncentráció

Gyémánttartalom (ct/cm3)

25

100

4,4

18,75

75

3,3

12,5

50

2,2

6,25

25

1,1

A fentiekből következik, hogy egy gyémántszerszám ára nagyban a koncentrációtól függ.
Mivel a megfelelő koncentráció a munkadarab anyagától, a köszörülés körülményeitől, stb. függ, kérjük, nézzék át a „HOGYAN RENDELJÜNK” részt, és közöljék velünk a megfelelő adatokat.

Szemcseméret

A szemcseméretet a szemcse mikronban mért átlagos nagyságával, vagy a kettős kereszttel (#) jelölt szitaszámmal (angolul mesh) jellemezhetjük. A szitaszám az egy hüvelykre (25,4 mm) eső szitaszálak számát adja meg, tehát minél nagyobb a szám, annál sűrűbb a szita, és kisebb az átszitált szemcse.
A gyémántporok szemcsemérete 22 fokozatba osztható, mint az alábbi táblázat is mutatja. A csiszolókorong névleges szemcsemérete a korongban előforduló legdurvább szemcsenagyságot jelöli. Például a #140/170 szemcsetartomány szemcséi átmennek a #140-es szitán és fennakadnak a #170-esen. Ezt a szemcseméret-tartományt jelölik #140-nek.
A szemcsék szitával történő osztályozása #325-ig lehetséges. Ez alatt a szemcsenagyságot szintén szitaszámmal (#...) jelölik, de az osztályzás módszere más. Pontosabban megérthető a szemcseméret, ha a szitaszámot összevetjük a szemcsék átlagos átmérőjével (lásd az alábbi táblázatot)

Névleges szemcseméret
(mesh)

A felhasznált szemcse mérettartománya meshben

FEPA

Névleges szemcseméret
(mesh)

A felhasznált szemcse mérettartománya meshben

FEPA

16

16/20

 

200

200/220

D76

20

20/30

D852

230

230/270

D64

30

30/40

D602

270

270/325

D54

40

40/50

D426

325

325/400

D46

50

50/60

D301

400

 

 

60

60/80

D252

600

 

 

80

80/100

D181

800

 

 

100

100/120

D151

1000

 

 

120

120/140

D126

1500

 

 

140

140/170

D107

2000

 

 

170

170/200

D91

3000

 

 

 

  • Kötés

Három fajta kötés létezik: a műanyag, a fém és a kerámia kötés

  • Műanyag kötés

A műanyag kötésnél a gyártott korongokban műgyanta köti a gyémánt szemcséket.
Kétféle műgyanta kötés létezik, a fenol gyanta típusú (pl. Bakelit®) és a poliimid típusú. A fenol gyanta típusú a gyakrabban alkalmazott.
A műanyag kötésű korongoknak jó a rugalmassága, felületek finiselésére és nagy köszörülési hatékonyság elérésére alkalmasak. Hatásosan alkalmazhatók:
(1) cementált karbidok köszörülésére
(2) cementált karbid és edzett acél kombináció köszörülésére
(3) cermet köszörülésére
(4) mágneses anyagok, üveg, kerámia stb. precíziós köszörülésére.

 

  • Fémkötés

 A fémkötésű csiszolókorongokban szinterelt fémpor köti meg a gyémántszemcséket. Ezek a korongok igen kiválóak a szemcsék megtartásában, ezért alkalmasak
(1) amikor hosszú élettartam szükséges
(2) amikor csak minimális korong elhasználódás megengedett (pl. formaköszörülés)
(3) cementált karbidok kézi köszörülése
(4) profilköszörülés
(5) kemény és rideg anyagok pl. kerámia, üveg, kvarc köszörülése
(6) mágneses anyagok, pl. ferrit darabolása és köszörülése
(7) kő darabolása és köszörülése
(8) grafit darabolása és köszörülése
A fémkötés nagy szemcsemegtartó képessége súrlódást, megnövekedett gépterhelést is okozhat, amely a munkadarab hőkárosodásához vezethet, ezért gondosan kell megválasztani a köszörülési folyamat körülményeit, a hűtőfolyadékot, a felszabályozási intervallumokat.

  • Kerámiakötés

 A kerámiakötésű korongokban a gyémántszemcséket üvegszerű, az égetett kerámiák anyagához hasonló kötés köti meg a gyémántszemcséket. Mivel a kerámiakötés pórusos, a kerámiakötésű gyémántkorongoknál nem jelentkeznek a fémkötésű és műanyagkötésű korongokra jellemző felszabályozási és felélezési problémák. Kerámiakötésű korongok használhatók cementált karbidok, szinterelt gyémántszerszámok, stb. köszörülésére.

  • Korongátmérő

A gyémántszemcsés korongokkal történő köszörüléskor keletkező hőt a hűtőfolyadék és a levegő vezeti el.. Ha a korong átmérője kicsi, a köszörülési folyamat alatt felhevült szemcséknek nincs elég idejük lehűlni, mielőtt a következő fordulat során újból érintkezésbe kerülnének a munkadarabbal. Ez növekvő hőfelhalmozódást eredményez a köszörülés során amely a szemcsék elhasználódását, és az egyes szemcsék körüli műanyag kötés bomlását okozza, amely a gyémántszemcsék korai kihullásához vezet.
Mindig ajánlott a lehető legnagyobb átmérőjű korongot választani. Nagyobb mennyiség leköszörülésekor a hőfejlődés növekszik, a korong élettartama csökken – a köszörülés költsége szintén növekszik.. Ebből a szempontból is ajánlott a lehető legnagyobb átmérőt választani.

  • A korong peremének szélessége

 A forgácseltávolítás a gyémánt köszörűkorong, és a munkadarab közös érintkezési felületén történik. Az érintkező felület nagyságát a korong peremének szélessége(w) és az érintkezési hossz(s) határozza meg. A forgácseltávolítás azért következik be, mert a gyémántszemcsék az érintkezési felületen belevágnak a munkadarabba. A gyémánt köszörűkorong és a munkadarab között fellépő erő függ a gép merevségétől a munkadarab befogásától és a munkafolyamat típusától.

Ha a nyomóerő állandó, akkor a gyémántkorongon fellépő felületi nyomás (kg/mm2) növekszik, ha a perem szélessége csökken. A gyémántszemcséknek így nagyobb vágási hatékonysága lesz, a forgácseltávolítás aránya növekszik. Ennek nagy a gyakorlati jelentősége a tányér vagy palástkoronggal történő köszörülésnél.
A nagyobb hatékonyság érdekében a korong és a munkadarab érintkezési felülete a lehető legkisebb legyen.
Másrészről viszont a gyémántszemcsék élettartama az aktív réteg szélességével növekszik. Az aktív réteg szélességének megválasztásakor tehát figyelembe kell venni a megkívánt hatékonyságot, a gép merevségét és egyéb paramétereket is.

  • A gép

A köszörűgépnek megfelelően merevnek kell lennie. Az asztal vagy az orsó vibrációja, az nagy valószínűséggel „beremegési nyomokat” vagy gyors korong elhasználódást okoz. Az optimális köszörülési sebesség eléréséhez elegendő gép teljesítmény szükséges, amely biztosítja a stabil kerületi sebességet, és állandó sebességű előtolást. Az elégtelen teljesítményű gép nem biztosíthat megfelelő korongsebességet, abnormális kopást és csökkent köszörülési teljesítményt eredményez.

  • A köszörűkorong felszerelése

 Ha a korong nem megfelelően van felszerelve és ha a gép tengelyén a köszörűkorong oldala és széle remegésnek van kitéve, akkor problémák jelentkezhetnek a köszörülés során.

  • beremegés jelek a munkadarabon
  • a gép elkezd remegni, a köszörülés zaja fokozódik
  • a korong élettartama jelentősen csökken

A problémák elkerülése érdekében a köszörűkorongot megfelelően kell felszerelni.
Ha egy fazékkorong vagy tányérkorongot teszünk fel a gépre, az oldalütésnek 0,02 mm-nél kisebbnek kell lennie. Hasonlóképpen a kerületi ütés sem lehet ennél nagyobb.