CSISZOLÁSTECHNIKA
| 
				 | 
		||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 
									 Szemcsetartalom (tf.%)  | 
								
									 Koncentráció  | 
								
									 Gyémánttartalom (ct/cm3)  | 
							
| 
									 25  | 
								
									 100  | 
								
									 4,4  | 
							
| 
									 18,75  | 
								
									 75  | 
								
									 3,3  | 
							
| 
									 12,5  | 
								
									 50  | 
								
									 2,2  | 
							
| 
									 6,25  | 
								
									 25  | 
								
									 1,1  | 
							
A fentiekből következik, hogy egy gyémántszerszám ára nagyban a koncentrációtól függ.
					Mivel a megfelelő koncentráció a munkadarab anyagától, a köszörülés körülményeitől, stb. függ, kérjük, nézzék át a „HOGYAN RENDELJÜNK” részt, és közöljék velünk a megfelelő adatokat.
				
Szemcseméret
A szemcseméretet a szemcse mikronban mért átlagos nagyságával, vagy a kettős kereszttel (#) jelölt szitaszámmal (angolul mesh) jellemezhetjük. A szitaszám az egy hüvelykre (25,4 mm) eső szitaszálak számát adja meg, tehát minél nagyobb a szám, annál sűrűbb a szita, és kisebb az átszitált szemcse.
					A gyémántporok szemcsemérete 22 fokozatba osztható, mint az alábbi táblázat is mutatja. A csiszolókorong névleges szemcsemérete a korongban előforduló legdurvább szemcsenagyságot jelöli. Például a #140/170 szemcsetartomány szemcséi átmennek a #140-es szitán és fennakadnak a #170-esen. Ezt a szemcseméret-tartományt jelölik #140-nek.
					A szemcsék szitával történő osztályozása #325-ig lehetséges. Ez alatt a szemcsenagyságot szintén szitaszámmal (#...) jelölik, de az osztályzás módszere más. Pontosabban megérthető a szemcseméret, ha a szitaszámot összevetjük a szemcsék átlagos átmérőjével (lásd az alábbi táblázatot)
				
| 
								 Névleges szemcseméret  | 
							
								 A felhasznált szemcse mérettartománya meshben  | 
							
								 FEPA  | 
							
								 Névleges szemcseméret  | 
							
								 A felhasznált szemcse mérettartománya meshben  | 
							
								 FEPA  | 
						
| 
								 16  | 
							
								 16/20  | 
							
								 
  | 
							
								 200  | 
							
								 200/220  | 
							
								 D76  | 
						
| 
								 20  | 
							
								 20/30  | 
							
								 D852  | 
							
								 230  | 
							
								 230/270  | 
							
								 D64  | 
						
| 
								 30  | 
							
								 30/40  | 
							
								 D602  | 
							
								 270  | 
							
								 270/325  | 
							
								 D54  | 
						
| 
								 40  | 
							
								 40/50  | 
							
								 D426  | 
							
								 325  | 
							
								 325/400  | 
							
								 D46  | 
						
| 
								 50  | 
							
								 50/60  | 
							
								 D301  | 
							
								 400  | 
							
								 
  | 
							
								 
  | 
						
| 
								 60  | 
							
								 60/80  | 
							
								 D252  | 
							
								 600  | 
							
								 
  | 
							
								 
  | 
						
| 
								 80  | 
							
								 80/100  | 
							
								 D181  | 
							
								 800  | 
							
								 
  | 
							
								 
  | 
						
| 
								 100  | 
							
								 100/120  | 
							
								 D151  | 
							
								 1000  | 
							
								 
  | 
							
								 
  | 
						
| 
								 120  | 
							
								 120/140  | 
							
								 D126  | 
							
								 1500  | 
							
								 
  | 
							
								 
  | 
						
| 
								 140  | 
							
								 140/170  | 
							
								 D107  | 
							
								 2000  | 
							
								 
  | 
							
								 
  | 
						
| 
								 170  | 
							
								 170/200  | 
							
								 D91  | 
							
								 3000  | 
							
								 
  | 
							
								 
  | 
						
- Kötés
 
Három fajta kötés létezik: a műanyag, a fém és a kerámia kötés
- Műanyag kötés
 
A műanyag kötésnél a gyártott korongokban műgyanta köti a gyémánt szemcséket.
					Kétféle műgyanta kötés létezik, a fenol gyanta típusú (pl. Bakelit®) és a poliimid típusú. A fenol gyanta típusú a gyakrabban alkalmazott.
					A műanyag kötésű korongoknak jó a rugalmassága, felületek finiselésére és nagy köszörülési hatékonyság elérésére alkalmasak. Hatásosan alkalmazhatók:
					(1) cementált karbidok köszörülésére
					(2) cementált karbid és edzett acél kombináció köszörülésére
					(3) cermet köszörülésére
					(4) mágneses anyagok, üveg, kerámia stb. precíziós köszörülésére.
				
- Fémkötés
 
 A fémkötésű csiszolókorongokban szinterelt fémpor köti meg a gyémántszemcséket. Ezek a korongok igen kiválóak a szemcsék megtartásában, ezért alkalmasak
					(1) amikor hosszú élettartam szükséges
					(2) amikor csak minimális korong elhasználódás megengedett (pl. formaköszörülés)
					(3) cementált karbidok kézi köszörülése
					(4) profilköszörülés
					(5) kemény és rideg anyagok pl. kerámia, üveg, kvarc köszörülése
					(6) mágneses anyagok, pl. ferrit darabolása és köszörülése
					(7) kő darabolása és köszörülése
					(8) grafit darabolása és köszörülése
					A fémkötés nagy szemcsemegtartó képessége súrlódást, megnövekedett gépterhelést is okozhat, amely a munkadarab hőkárosodásához vezethet, ezért gondosan kell megválasztani a köszörülési folyamat körülményeit, a hűtőfolyadékot, a felszabályozási intervallumokat.
				
- Kerámiakötés
 
A kerámiakötésű korongokban a gyémántszemcséket üvegszerű, az égetett kerámiák anyagához hasonló kötés köti meg a gyémántszemcséket. Mivel a kerámiakötés pórusos, a kerámiakötésű gyémántkorongoknál nem jelentkeznek a fémkötésű és műanyagkötésű korongokra jellemző felszabályozási és felélezési problémák. Kerámiakötésű korongok használhatók cementált karbidok, szinterelt gyémántszerszámok, stb. köszörülésére.
- Korongátmérő
 
A gyémántszemcsés korongokkal történő köszörüléskor keletkező hőt a hűtőfolyadék és a levegő vezeti el.. Ha a korong átmérője kicsi, a köszörülési folyamat alatt felhevült szemcséknek nincs elég idejük lehűlni, mielőtt a következő fordulat során újból érintkezésbe kerülnének a munkadarabbal. Ez növekvő hőfelhalmozódást eredményez a köszörülés során amely a szemcsék elhasználódását, és az egyes szemcsék körüli műanyag kötés bomlását okozza, amely a gyémántszemcsék korai kihullásához vezet.
					Mindig ajánlott a lehető legnagyobb átmérőjű korongot választani. Nagyobb mennyiség leköszörülésekor a hőfejlődés növekszik, a korong élettartama csökken – a köszörülés költsége szintén növekszik.. Ebből a szempontból is ajánlott a lehető legnagyobb átmérőt választani.
				
- A korong peremének szélessége
 
A forgácseltávolítás a gyémánt köszörűkorong, és a munkadarab közös érintkezési felületén történik. Az érintkező felület nagyságát a korong peremének szélessége(w) és az érintkezési hossz(s) határozza meg. A forgácseltávolítás azért következik be, mert a gyémántszemcsék az érintkezési felületen belevágnak a munkadarabba. A gyémánt köszörűkorong és a munkadarab között fellépő erő függ a gép merevségétől a munkadarab befogásától és a munkafolyamat típusától.
Ha a nyomóerő állandó, akkor a gyémántkorongon fellépő felületi nyomás (kg/mm2) növekszik, ha a perem szélessége csökken. A gyémántszemcséknek így nagyobb vágási hatékonysága lesz, a forgácseltávolítás aránya növekszik. Ennek nagy a gyakorlati jelentősége a tányér vagy palástkoronggal történő köszörülésnél.
					A nagyobb hatékonyság érdekében a korong és a munkadarab érintkezési felülete a lehető legkisebb legyen.
					Másrészről viszont a gyémántszemcsék élettartama az aktív réteg szélességével növekszik. Az aktív réteg szélességének megválasztásakor tehát figyelembe kell venni a megkívánt hatékonyságot, a gép merevségét és egyéb paramétereket is.
				
					
				
- A gép
 
A köszörűgépnek megfelelően merevnek kell lennie. Az asztal vagy az orsó vibrációja, az nagy valószínűséggel „beremegési nyomokat” vagy gyors korong elhasználódást okoz. Az optimális köszörülési sebesség eléréséhez elegendő gép teljesítmény szükséges, amely biztosítja a stabil kerületi sebességet, és állandó sebességű előtolást. Az elégtelen teljesítményű gép nem biztosíthat megfelelő korongsebességet, abnormális kopást és csökkent köszörülési teljesítményt eredményez.
- A köszörűkorong felszerelése
 
Ha a korong nem megfelelően van felszerelve és ha a gép tengelyén a köszörűkorong oldala és széle remegésnek van kitéve, akkor problémák jelentkezhetnek a köszörülés során.
- beremegés jelek a munkadarabon
 - a gép elkezd remegni, a köszörülés zaja fokozódik
 - a korong élettartama jelentősen csökken
 
A problémák elkerülése érdekében a köszörűkorongot megfelelően kell felszerelni.
					Ha egy fazékkorong vagy tányérkorongot teszünk fel a gépre, az oldalütésnek 0,02 mm-nél kisebbnek kell lennie. Hasonlóképpen a kerületi ütés sem lehet ennél nagyobb.
				
